A korábbiakban erősen gátolta a nap- és szélenergiát hasznosító berendezések fejlődését az, hogy a megtermelt energiát akkumulátor telepekben kellett elraktározni, ami igen költséges dolog.

Erre azért volt szükség, mert javarészt máskor van szükségünk az energiára, mint amikor az megtermelődik. A Nap csak nappal süt, (sőt, elegendő mértékben csak a felhőtlen napokon), a szél pedig az egyik napon fúj, a másikon meg nem, miközben mi minden nap szeretnénk vállalkozásunkban vagy lakásunkban világítani, elektromos gépeket használni vagy épp tévézni.

Az 50 kVA alatti teljesítményű, úgynevezett „Háztartási méretű kiserőművek” esetében a Villamos energiáról szóló törvény arra kötelezi az áramszolgáltatót, hogy egy kétirányú fogyasztásmérő órát (ad-vesz mérőórát) telepítsen a hagyományos fogyasztásmérőnk helyére. (Ez a méret nem is olyan kicsi, ha meggondoljuk, hogy egy 50 kW-os generátor kb 40 családi ház áramfogyasztását képes fedezni!) A törvény arra is kötelezi a szolgáltatót, hogy az általunk termelt villamos energia felesleget átvegye, ugyanarra a hálózatra, amelyről máskor épp áramot vételezünk. A betáplált és a vételezett áram mennyiségéből a szolgáltatónak egy egyenleget (szaldót) kell képezni, és ez alapján kell kiállítania a villanyszámlát. Ha jól méretezett berendezést telepítünk, akkor a villanyszámlánk nulla lehet, vagy akár a szolgáltató fizet nekünk a betáplált többlet energiáért.

Anélkül, hogy bonyolult áramlástani összefüggésekbe bocsátkoznánk, azt kijelenthetjük, hogy a vertikális szélgenerátorok hatásfokát a lapát alakja és megfelelő méretezése alapvetően meghatározza.

Az i-WIND szélgenerátorok lapátjai a vízcseppre emlékeztető keresztmetszetükkel egyik oldalukkal belekapaszkodnak, míg másik oldalukkal belesímulnak a szélbe. Kifejlesztésük több évtized kutatását és tudását süríti egy optimális formába és méretezésbe.

Talán ennél is nagyobb mértékben befolyásolja a szélgenerátor hatásfokát a generátor felépítése. Ez a részegység a vezérlés „szíve”.

A generátor alakítja a forgó mozgási energiát elektromos feszültséggé ill. elektromos árammá.
Az alapelv több mint egy évszázada ismert, de az elmúlt 50 évben alig változott a generátorok felépítése. A gyártók jellemzően még ma is a ’60-as évek elektrotechnikai tankönyveiben látható felépítésű generátorokat gyártanak, természetesen azok sokadik generációját.

Az i-WIND szélerőművek generátora is ismert fizikai elveken alapul, ám ismereteink szerint minden más, eddig készült generátornál hatékonyabbak, különösen alacsony fordulaszámon.

A kontinensek belsejében, így hazánkban is jellemző, hogy a szél nem egyenletesen fúj, iránya és sebessége is gyakran változik. Ezért a szélgenerátor vezérlésének képesnek kell lennie arra, hogy a hálózati váltakozó feszültségű áram frekvenciájával azonos frekvenciájú és azzal mindenkor szinkronban lévő áramot legyen képes betáplálni a hálózatba. Az i-WIND vezérlése képes erre, így a változó szélből is minden csepp energiát képes kinyerni.

A kitűnő rotor, a forradalmi felépítésű generátor és az intelligens vezérlés együttese teszi lehetővé, hogy az i-WIND kis szélerőművek teljesítsék a háztartási méretű erőművekkel szemben támasztott műszaki, gazdaságossági és tartóssági követelményeket.

Kijelenthetjük, hogy jelenleg nem ismerünk olyan készüléket, amelynek technikai jellemzői elérnék vagy megközelítenék az i-WIND kis szélerőművek paramétereit.